ROAS jelentése: A mutató, ami félrevezetheti a növekedésed

Az ügynökséged egy 5-ös ROAS-t ünnepel, a riportok zöldben úsznak, te pedig a bankszámládat nézve azon tűnődsz, hova tűnt a profit. Ismerős a helyzet? Ez a paradoxon a legtöbb cégvezető rémálma, és a gyökere gyakran a roas jelentése körüli teljes félreértés. A ROAS (Return On Ad Spend) ugyanis a marketingesek kedvenc mutatója: egyszerű, látványos, de önmagában szinte semmit nem mond a vállalkozásod valódi egészségéről. Egy kényelmes szám, ami elrejtheti a legfontosabbat: a profitabilitást.
Ebben a cikkben nem csak a képletet mutatjuk meg. Annál sokkal többet adunk: egy új nézőpontot. Lebontjuk a mítoszt a magas ROAS körül, és megmutatjuk, hogyan válhat a legjobb barátodból a legádázabb ellenségeddé, ami aktívan gátolja a skálázódást. Felfedjük azokat a mutatókat, amik valódi vezetői döntéseket támogatnak, és segítünk, hogy soha többé ne a marketingesek nyelvén, hanem a kőkemény üzleti eredmények nyelvén beszélj a teljesítményről. Nincs több bullshit. Csak profitábilis növekedés.
Key Takeaways
- A ROAS jelentése a hirdetési megtérülés, de a magas érték önmagában félrevezető lehet és elrejtheti a profitabilitási problémákat.
- A bankba profitot utalsz, nem ROAS-t. Megmutatjuk, hogyan fókuszálj a bevétel helyett a valódi, zsebre tehető nyereségre.
- Ismerd meg a ROAS utódait: A POAS és az LTV azok a mutatók, amelyekkel nem csak kampányokat, hanem egy profitábilis vállalkozást építhetsz.
- A számok nem stratégiák. Tanuld meg, hogyan válts a kampányszintű „tűzoltásról” egy rendszerszintű növekedési modellre.
Mi a ROAS jelentése és hogyan számoljuk? (A kötelező alapok)
A marketinges megbeszélések 90%-án elhangzik a ROAS, mint a szent grál. A legtöbben bólogatnak, de kevesen értik, valójában mit is mutat – és mit nem. A roas jelentése a Return On Ad Spend, vagyis a hirdetési kiadások megtérülése. Ez a metrika kíméletlen őszinteséggel megmutatja, hogy a hirdetésekre elköltött minden egyes forint mennyi bevételt termelt a kasszában.
És itt jön a lényeg, amit a legtöbb ügynökség elfelejt hangsúlyozni: a ROAS bevételt mér, nem profitot. Ez a leggyakoribb és legveszélyesebb félreértés, ami miatt a cégvezetők azt hihetik, nyereséges a marketingjük, miközben valójában pénzt égetnek. Miért használja mégis mindenki? Mert gyors, egyszerű, és a hirdetési platformok tálcán kínálják. Egy kényelmes, de felszínes mutató.
A ROAS képlete és egy egyszerű példa
A számítás pofonegyszerű, nincs benne semmi trükk. Fogod a hirdetésekből származó teljes bevételt, és elosztod a teljes hirdetési költséggel.
Képlet: ROAS = (Hirdetésből származó bevétel / Hirdetési költség)
Például, ha egy hónapban elköltesz 100 000 Ft-ot Google Ads hirdetésekre, és ebből 500 000 Ft bevételed keletkezik, akkor a ROAS-od 5-ös. Ez azt jelenti, hogy minden befektetett 1 forintod 5 forint bevételt hozott. Ezt többféleképpen is jelölhetik:
- 5x vagy 5-szörös megtérülés
- 5:1 arány
- 500%
Hol találod meg a ROAS adatokat?
A ROAS nem egy titkos adat, a legtöbb hirdetési rendszer alapértelmezetten mutatja, feltéve, hogy egy dolgot kőkeményen rendbe tettél: a konverziómérést. Ha a mérés pontatlan, a ROAS egy haszontalan, félrevezető szám lesz a riportodban.
A Google Ads és a Meta (Facebook) Ads felületén is az oszlopok testreszabásával egyszerűen hozzáadhatod a ROAS mutatót a nézethez. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a konverziókövetés ne csak a vásárlások számát, hanem azok pontos értékét is mérje és visszaküldje a rendszernek. Enélkül a platform csak vaktában lövöldözik, te pedig a sötétben tapogatózol a pénzügyi döntésekkel.
Ha szeretnéd, hogy a Google Ads kampányaid a kezdetektől fogva a profitot célozzák a bevétel helyett, és ehhez szakértő segítségre van szükséged, akkor check out Toptarget Online Marketing Ügynökség.
A ROAS csapdája: Miért nem a bevétel, hanem a profit számít?
A legtöbb marketinges imádja a ROAS-t. Szép, nagy szám, amit büszkén lehet mutogatni a meetingeken. Egy 5-ös, 8-as, vagy akár 10-es ROAS láttán a cégvezetők is elégedetten dőlnek hátra. Pedig ez a mutató a marketing egyik legnagyobb hazugsága, ami hamis biztonságérzetet ad, miközben a céged csendben pénzt égethet.
A probléma gyökere az, hogy a roas jelentése csupán a hirdetési költés és az abból származó bevétel arányát mutatja. Teljesen figyelmen kívül hagyja a legfontosabb tényezőt, ami egy céget életben tart: a profitot. A ROAS nem tud semmit az árrésedről, a fix költségeidről, a logisztikáról vagy a munkabérekről. Ez egy kampányszintű, nem pedig üzleti szintű mutató.
Ne felejtsd el a legfontosabb alapszabályt: a bankba profitot utalsz, nem ROAS-t.
Példa: Hogyan lehet egy 5-ös ROAS mellett is pénzt veszíteni?
Képzelj el egy webshopot, ami 30%-os átlagos árréssel dolgozik. A kampányok fantasztikusan mennek, a riportban egy gyönyörű, 5-ös ROAS virít. Nézzük a számokat a bullshit mögött:
- Hirdetési költés: 100 000 Ft
- Generált bevétel (5x ROAS): 500 000 Ft
- Árrés a bevételből (30%): 500 000 Ft * 0,3 = 150 000 Ft
- Profit a hirdetés után: 150 000 Ft (árrés) – 100 000 Ft (hirdetés) = 50 000 Ft
Az 50 000 forintos profit papíron jól néz ki, de ebből még nem jöttek le a szállítási, csomagolási, raktározási, munkabér- és szoftverköltségek. Ha ezek a tételek meghaladják az 50 000 forintot, akkor gratulálunk: van egy büszke 5-ös ROAS-od és egy veszteséges üzleted.
A ‘jó ROAS’ mítosza
Nincs olyan, hogy univerzálisan „jó” ROAS érték. Ez a szám önmagában semmit nem jelent az üzleti modelled kontextusa nélkül. A legtöbben mégis ezt a kérdést teszik fel, pedig a helyes megközelítés teljesen más. A felszínes roas jelentése helyett a profitabilitást kell vizsgálni.
Gondolj bele:
- Egy alacsony árrésű terméket (pl. elektronikai cikkek) forgalmazó cégnél egy 10-es ROAS is lehet veszteséges.
- Egy magas árrésű szolgáltatást (pl. szoftver, tanácsadás) nyújtó vállalkozásnál egy 3-as ROAS is lehet aranybánya.
A kérdés tehát nem az, hogy mi a jó ROAS. A kérdés az, hogy a te üzleti modelledben mi az a break-even (fedezeti) ROAS, ami felett minden egyes elköltött hirdetési forint már profitot termel. Nem a benchmark számít, hanem a te profitabilitásod.
ROAS helyett POAS és LTV: A mutatók, amik a növekedést hajtják
Lépjünk túl a felszínes metrikákon. A legtöbb cégvezető a roas jelentése után kutat, optimalizálja a kampányokat, és közben észre sem veszi, hogy a profit szó szerint szivárog a rendszerből. A probléma az, hogy a marketingesek kampányokban gondolkodnak. A sikeres cégvezetők viszont rendszerekben.
A cél nem egy-egy kampány teljesítményének csiszolgatása. A cél egy olyan növekedési rendszer felépítése, ami kiszámíthatóan és profitábilisan termeli az új vevőket. Ehhez pedig olyan mutatók kellenek, amelyek a kőkemény üzleti valóságot tükrözik: a profitot és a hosszú távú értéket. Felejtsd el a ROAS-t. Ismerd meg a POAS, CAC és LTV hármasát.
Ez az a fajta gondolkodásmód, ami a modern, eredményorientált ügynökségeket megkülönbözteti a többiektől; ha kíváncsi egy ilyen csapat munkájára, discover WE Interactive.
POAS (Profit on Ad Spend): A valóság mutatója
A POAS (Profit on Ad Spend) nem a bevételt, hanem a hirdetési költségen elért valódi profitot méri. Ez a brutálisan őszinte szám, ami megmutatja, hogy a hirdetésed pénzt termel vagy éget. Míg a ROAS könnyen becsaphat a magas bevételi számokkal, a POAS a lényeget tárja fel.
A képlet egyszerű: (Profit / Hirdetési költség).
Például, ha elköltesz 200.000 Ft-ot hirdetésre és generálsz 1.000.000 Ft bevételt, az 5x-ös ROAS. Jól hangzik, igaz? De mi van, ha a terméked előállítási és logisztikai költsége 850.000 Ft volt? A profitod mindössze 150.000 Ft, a POAS-od pedig 0.75. Vagyis minden elköltött forinton buktál 25 fillért. A POAS-ra való optimalizálás már nem marketing, hanem kőkemény üzleti döntés.
LTV és CAC: A skálázható növekedés logikája
Ha a POAS a jelen profitabilitását mutatja, akkor az LTV és a CAC párosa a jövőbeli, skálázható növekedés motorja. Ahelyett, hogy azon görcsölnél, hogy a roas jelentése mit takar, ezekre a kérdésekre kell válaszolnod:
- CAC (Customer Acquisition Cost): Mennyibe kerül egyetlen új vevő megszerzése? Ez a teljes marketing és sales költséged elosztva az új vevők számával. Nincs mellébeszélés, ez a tiszta akvizíciós költség.
- LTV (Lifetime Value): Mennyi profitot termel egy átlagos vevő a teljes élettartama alatt, amíg tőled vásárol? Nem bevételt, profitot.
A fenntartható, agresszívan skálázható üzlet egyetlen, kőbe vésett szabálya: az LTV-nek jelentősen magasabbnak kell lennie, mint a CAC-nak. Amíg ez a feltétel teljesül, addig tudatosan és profitábilisan tudsz növekedni. Nem reménykedsz, hanem rendszerszinten építed a céged jövőjét. Ez a gondolkodásmód választja el a piacvezetést hajszolókat a helyben toporgóktól. Itt kezdődik a valódi növekedési stratégia.
A mutatókon túl: A Növekedési Architektúra rendszere
Eddig a számokról beszéltünk: ROI, LTV, és hogy a roas jelentése hogyan befolyásolja a hirdetési döntéseket. De a brutális őszinteség az, hogy ezek önmagukban csak visszapillantó tükrök. Mutatják, mi történt, de nem garantálják a jövőt. A legtöbb cég itt hibázik: a mutatók optimalizálásával foglalkozik, ahelyett, hogy egy olyan rendszert építene, ami kiszámíthatóan termeli az eredményeket.
Nem a mutató a stratégia. Hanem a gépezet, ami a mutatót létrehozza.
Miért bukás a kampány-szemlélet?
A kampányok a marketingesek egóját táplálják, nem a céged bankszámláját. Rövid távúak, elszigeteltek, és állandó „tűzoltást” igényelnek. Egyik hónapban kiugró a ROAS, a másikban zuhan, és senki nem tudja pontosan, miért. Ez a megközelítés azért halálra van ítélve, mert:
- Csatornákban gondolkodik, nem ügyfélutakban. A Facebook kampány menedzser a saját számait nézi, a Google Ads szakértő a magáét. De a vevő nem csatornákban él, hanem egy komplex úton halad végig.
- Kiszámíthatatlan. Az eredmények ingadoznak, a növekedés nem tervezhető. Ez nem üzletépítés, hanem szerencsejáték a céged pénzével.
- Pénzt éget. Az elszigetelt kampányok nem építenek hosszú távú értéket (LTV), csak pillanatnyi tranzakciókat hajszolnak.
Hogyan működik a rendszerszintű megközelítés?
A Növekedési Architektúra (Growth Architecture) nem kampányok összessége. Ez egy bevétel-orientált, digitális gépezet, ami az üzleti modelledet támogatja a skálázásban. Ahelyett, hogy különálló hirdetéseket menedzselnénk, egy olyan rendszert építünk, ahol minden elem – a hirdetésektől a weboldalon át az email automatizációig – összekapcsolódik és egymást erősíti.
A weboldalad nem egy online brosúra, hanem egy sales eszköz (Revenue Interface). A hirdetéseid nem forgalmat, hanem kvalifikált érdeklődőket szállítanak a rendszerbe. Ebben a modellben a roas jelentése is átértékelődik: nem egy elszigetelt kampánycél, hanem a teljes gépezet hatékonyságának egyik mérőszáma. Az adatokat pedig nem PDF riportokba temetjük, hanem vezetői döntések alapjául használjuk.
Elég a kampányokból? Beszéljünk a te növekedési rendszeredről!
A ROAS-on túl: Itt az ideje a profitot választani
A cikk végére érve egyértelművé válhatott: a roas jelentése önmagában veszélyesen félrevezető. Egy magas szám a hirdetési fiókban még nem garantálja a sikert, sőt, könnyen elfedheti a profitabilitási problémákat. A valódi, fenntartható növekedés nem a bevétel maximalizálásáról szól, hanem a profit optimalizálásáról és a hosszú távú ügyfélérték (LTV) növeléséről. Ez a gondolkodásmód a Növekedési Architektúra alapja.
Mi nem kampányokat, hanem növekedési rendszert építünk. Nem színes riportokat gyártunk, hanem kőkemény, adatalapú vezetői döntéstámogatást adunk. A mi fókuszunk nem a forgalom, hanem a profitábilis növekedés, ami a céged bankszámláján is látható eredményt hoz.
Ha eleged van a hiúsági metrikákból és készen állsz arra, hogy a marketinged ne költség, hanem a legprofitábilisabb befektetés legyen, akkor itt az ideje lépni.
Kérj egy brutálisan őszinte elemzést a növekedési potenciálodról!
Gyakran Ismételt Kérdések
Akkor végül is mi számít jó ROAS-nak?
Ez a kérdés a probléma gyökere. Nincs olyan, hogy univerzálisan „jó” ROAS. Egy 10:1 arány is lehet katasztrófa 5%-os árréssel, míg egy 3:1 arány aranybánya 70%-os profittal. Ne a marketingesek hiúsági metrikáit hajszold! A kérdés nem az, hogy a ROAS „jó”-e, hanem az, hogy a hirdetés után mennyi profit marad a zsebedben. A többi csak zaj. A mi fókuszunk nem a szép riport, hanem a kőkemény profit.
Mi a különbség a ROAS és a ROI között?
A ROAS a marketingesek játékszere: a hirdetési költést veti össze a teljes bevétellel. A ROI ezzel szemben a cégvezető metrikája: a teljes befektetést (termékköltség, munkabér, szoftverek) hasonlítja a nettó PROFITHOZ. A roas jelentése egy szűkített, gyakran félrevezető kép. A ROAS a forgalomról szól, a ROI a növekedésről. Mi az utóbbit szállítjuk.
Hogyan javíthatom a ROAS értéket a kampányaimban?
Felejtsd el a „kampányjavítgatást”. Ez nem a gombok tekergetéséről szól, hanem a rendszerszintű gondolkodásról. A ROAS-t nem a hirdetési fiókban, hanem az üzleti stratégiában kell javítani. Emeld az átlagos kosárértéket, optimalizáld az árazásod, vagy építs egy olyan konverziós rendszert (Revenue Interface), ami a legértékesebb vevőket vonzza. A magas ROAS a jobb üzleti modell mellékterméke, nem a célja.
Minden vállalkozásnak LTV-t kell számolnia?
A kérdés rossz. Nem az a kérdés, hogy *kell-e*, hanem az, hogy akarsz-e skálázódni. Amelyik cég nem ismeri a vásárlói élettartam-értékét (LTV), az vakon repül. Fogalma sincs, mennyit ér egy új vevő, így sosem fog tudni agresszíven, de profitábilisan növekedni. Az LTV ismerete nem egy unalmas házi feladat. Hanem a skálázható növekedés alapköve.
Mi az első lépés, ha a ROAS helyett profitra akarok fókuszálni?
Brutális őszinteség. Nézz szembe a számokkal. Ismerned kell minden egyes terméked vagy szolgáltatásod önköltségét (COGS), a szállítási díjakat, a tranzakciós költségeket és a marketing teljes büdzséjét. Amíg ezekkel nem vagy tisztában, a profit csak egy légből kapott álom. A roas jelentése és hajszolása helyett a profit- és veszteségkimutatásod legyen a kiindulópont.